fánk öt perc alatt

a magazinok ilyen hangzatos címeket osztogatnak a könnyű receptek mellé, aztán közben meg rájössz, hogy van az fél óra is. Nos, ezt a fánkot csak igen belassulva lehet hosszabb ideig készíteni, mint 5 perc, illetve igaz-ami-igaz, a sütési idő nélkül, mert az még 5-7 perc. A sütőporos lágy tészta miatt eleve sietni kell vele, hisz míg az élesztőnek idő kell, hogy dolgozzék, addig a sütőporos tésztának kifejezetten árt, ha sokat áll.

1 tojás
1 joghurt
1 vaníliás cukor
1 sütőpor
só
10 ek liszt

A fentieket egy tálban összekevered, de figyelem!, az olajat már az összeállítás előtt kezd felizzítani, mert az tovább tart, mint maga a tészta keverése. Leveseskanállal a bő olajba szaggatom. (Előnye még a sütőporos tésztának, hogy nem szív magába annyi olajat, mint a kelesztett, élesztős változatok.)

Ezek a kis gömböcök azonban olyan kis ravaszak, ficánkolnak az olajban, meg-megfordulnak, pörögnek, úgyhogy résen kell lenni, nehogy mindig ugyanaz az oldala süljön. A sütés maga 160 fokon oldalanként 2 perc, de inkább a színe alapján igazodj el. Az adagból 16 pici fánkocska lett (evőkanál méretű tészta egy kicsit megduzzad az olajban).

a recept számos gyűjtőoldalon fent van, onnan ollóztam én is.


(Kicsit kínzás azonban, hogy én tisztító napokat tartok, ezért hiába lesz mindjárt finom fánk illat, én csak szagolom majd...)