Régóta keresgélek és megérte, mert megtaláltam. Nálunk a puha keksznek nagyobb a keletje, mint a keménynek - a mézeseket is mindig meg kell puhítanom, mielőtt megesszük. Ezt az extra csokis receptet Ízmorzsáknál találtam, ő is "elmeháborítónak" nevezi - megjegyzem, teljesen találó módon. Nagyon kíváncsi lettem a leírás alapján és dacára annak, hogy épp csak elmúlt a Húsvét, ahol nem voltunk híján a kalóriáknak, én bizony tegnap megcsináltam.
Biztos lehet még fokozni, mert pl. sztraciatellás tábla fehércsoki az egyik, ami benne van és az nem olyan nagyon jó, de például az ecuadori 70%-kos csokilencse valami egészen kiváló benne. Ja, és most margarint használtam, helyette is inkább finom vajjal dukálna. Lehet, hogy a sütési időt is 1 perccel növelni fogom, mert egy pici lehet keményebb is akár.
Szóval, Ízmorzsák, köszönet érte! :-)
A szárazanyagok - ezeket összeszitálom:
2,5 dl liszt
1 tk szódabikarbóna
1 csipet só
0,8 dl cukormentes kakaópor
és a lágyak, amiket habosra kikeverünk:
10 dkg vaj
1,2 dl barnacukor
0,8 dl porcukor
1 tojás
1 kk. vanília aroma
1 tk instant kávé
ezt a két kupacot hirtelen mozdulatokkal összekeverjük és beletördelünk 2 tábla (2*10 dkg vagy ugyanennyi csokilencse) csokit. Ezeknek a minőségén ám nagyban múlik a kekszé is!
Sütőpapírra diónyi halmokat helyezünk, vizes ujjal ellapogatjuk és 180 fokos sütőben 8 percig sütjük. Utána levegőn még száradni kell hagyni. Puha marad, nálunk imádta mindenki. Különösen a csokilencse ok bele, ahogy hűvösen szétolvad a számban, mikor ráakadok.
