régebben eszembe sem jutott volna ilyen halmazállapotú dolgokat megenni, mint ez a sült paprika. És az sem, hogy a sütőmben szó szerint feketére süssek valamit. Vicces. Változnak a dolgaim. És ez nem baj. :-)
A piacon járva ma vettem 4 elég nagy kápia paprikát, és dacára a szaharai időjárásnak, begyújtottam a sütőt és a félbevágott és kicsumázott paprikákat feketére sütöttem. Nem is néztem, de kb negyedóra lehetett. Alá mindenképp érdemes sütőpapírt tenni, különben vakarhatod.
Miután megfeketedett, néhol hólyagosodott, egy tálba szedtem és fóliával betakartam, hogy a héját utána gond nélkül le tudjam húzni. Kicsit persze pepecs, de nem vészesen, többnyire beszakadás nélkül lejön a héja. A husi elég sovány benne, de nem kell megijedni, azért ez a mennyiség is elég lesz két személynek, pirítósra. Ilyen a héja, ami lejön róla:
és ilyen a husija:
A husiját szálasra felvágtam és kezdtem az ízesítést. Mandula olajjal meglocsoltam, Nigella magot és előre pirított napraforgót szórtam rá, megkevertem. Majd só, bors következett, végül ollóval vágtam rá friss petrezselymet. Összeforgattam és ment a hűtőbe ebédig. Pirítóson tálalom, lehet fokhagymával, de ez az édeskés íz magában is remekül finom!
Íme (fotózni meg horror):
