tisztelet a Hegyeknek

hogy honnan jön a szeretet, nem tudom, de ha hegyet látok, mosolygok. Mászom/másztam is, amatőr módon, sikerekkel, gyerekként és felnőttként is. Az oldalon is ezért a fénykép, ami egy saját fotó a Kaukázusból. Ennek is köszönhető, hogy figyelem a híreket, mikor ki hogyan mászik és egészen megrázott a legutóbbi mászóbaleset. Milyen elszánt, hogy sokméteres zuhanás, fájdalmak, félelmek, műtétek után is folytatni akarja, ha a lábába került is. Hmmm. Ha valakinek ez az élete, azt nem adja csak úgy oda! Az én egyéni csúcsom 5600m, feljebb már nem fogok jutni, édesanyaként már elmúlt az erős vágy, hogy ezt is megdöntsem. Ezért izgalommal figyelem a nálam is bátrabbakat...