a tészta hozzávalói:
20 dkg öregtészta
45 dkg bl80 búzaliszt
5 dkg fehér rozsliszt
1 kk szódabikarbona
2 kk só
1 pohár joghurt
1 tk sikér
kis cukor
1,5 dkg élesztő
2 dl víz
3 ek fűszeres olaj
1 kiskonzerv sűrített paradicsom
ruccola
A hozzávalók listája elég hosszú, de nem tudok olyat mondani, ami nehéz lenne ebben a péksütiben. Pár szokatlan benne, hogy például ma nem volt itthon sima joghurt, csak gyümölcsös. Én bizony beletettem a tésztába az őszibarackosat, mondván, hogy biztos jobban kell a receptnek az élőflóra, mintsem számítson a kicsit édesebb íz. Emeltem a sóadagon és a végeredményen nem érződik a furcsaság.
A fűszeres olajok nálam sárgabarackmagolaj és csípős peperone olíva voltak. A sűrített paradicsomot is rögtön az elején a tésztához adtam, hogy legyen ideje jól elkeveredni. Én mostanában nem géppel kevertetek, de ezt a tésztát talán azzal alaposabban el lehet dolgozni. Az alaprecept és a formázás Limarától ered. A fenti mennyiségből 5 egyenlő bucim lesz, szép fonattal a tetején, nagyobb a zsemlénél, olyan egyvacsorás adag.
Bekevertem minden hozzávalót és a tésztát beolajozva félretettem kelni, kb. másfél óra volt. Majd megformáztam. 5 egyenlő részre szedtem, ellapogattam oválisra, az ovális aljától bevagdaltam a feléig három szálra, majd megfontam. Így az egyik fele egy laposabb kerekség, a másik egy fonatos valami - a laposra rucolát pakoltam, a fonatot meg ráhajtottam.
Sütőzacskóban pihentettem ismét a duplájára, majd bepermeteztem vízzel, aláhajtottam a zsák szélét és 220 fokos forró sütőben 20 perc alatt megsültek. A színe a paradicsomtól gyönyörű, a ruccola a tésztában illatozik, a szerkezete jó, finom roppanós a héja. Kell-e ennél több?
