2011/01/17

szarvasborjú burgonyafánkkal

Kétségtelenül nagy szerencsém van, hogy a családból, megbízható helyről tudok vadhúsokat szerezni - jelesül a puska másik végéről. Így történt, hogy most szarvashúst kaptunk. Az alábbi a gerinc melletti finom husiból készült.


Előkészületek. A szarvashusit vékony szeletekre vágtam és klopfoltam rajta pár ütést. Aztán besóztam, borsoztam és kapott egy fűszerkeveréket is, ami Déditől van, így nem tudom az összetételét. De olvastam blogtársaknál és könyvekben, hogy a szarvas szereti a borókabogyót, szegfűszeget, babérlevelet, vörösbort, vörösborecetet, stb.
Egy éjszakára a tejben, fűszerekben állva ment a hűtőbe. Fokhagymák is voltak a páclében elvétve, nagyjából megroppantva, nem szeletelve.

A sütés. A sütőt 200 fokra melegítettem, hogy aztán majd a sütés megkezdése után 10 perccel 180-ra levegyem. A tepsibe alulra vaj került, kiskanállal elosztva egyenletesen, rá fokhagymák és karikázott vöröshagyma, rá bacon, rá a szarvasszeletek a páclé nélkül, tetejére karikára vágott alma és végül megint bacon. Lefedtem fóliával és kb. 2 órán át sült. Néha meglocsoltam kis vízzel. Az én szarvasom egy tarvad volt - már nem tejesborjú, de még nem volt szarvacskája. Olyan egyéves fajta. Azért mondom, mert az öregebb borjút tovább kell sütni. De szúrópróbával eldönthető a kérdés. Sütés közben egyszer fordítottam rajta, nehogy kiszáradjon.

Gyümölcsköretnek háromfélét próbáltam. Őszibarack (ezzel imádtam!), ribizli a fagyasztóból és házi somlekvár. A gyümölcsök mellé persze kellett még a vadhúsoktól elmaradhatatlan burgonyafánk is, amit a fritőzben sütöttem ki.

A tésztája:

20 dkg főtt, áttört burgonya
1 tojássárgája
3 lottyantás olaj
só, bors, szerecsendió ízlés szerint
2 dkg élesztő langyos cukros tejben futtatva
és annyit liszt, hogy rugalmas legyen még a tészta, nekem 15 dkg körül lehetett, nem mértem le pontosan.

Ha az élesztő már elindult, belekeverem a burgonyába az összes többivel, utoljára a lisztet szórom hozzá, két-három részletben, hogy tudjam szabályozni, éppen mennyit vesz fel a krumpli. Eztán egy órát át kelt, szépen megdagadt. Jól beliszteztem a szilikonlapot, hogy a kiszaggatott pogácsák a forró olajból minél kevesebbet tudjanak magukba szívni. 3-4 cm átmérőre szaggattam és pár perc alatt mindkét oldalát barnára sütöttem. Hihetetlenül szép a formája, szivacsos és ruganyos belül, szinte átbillen a másik oldalára, hogy azt is süsd meg - megéri az olajszagot...


Isteni szombati ebédünk volt! Jó étvágyat!

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...