A legfontosabb, hogy sok élményt ad nekem, jó készíteni, igyekezni, hogy lefotózzam, írni, olvasni, izgatottan lesni a statisztikát. Valamit létrehozni. Ezért készül.
Az első évem alatt 4600 oldalletöltésem volt, a statisztikát fél év elteltével kapcsoltam be, amikor már gyűlt elég nézegetni való és bátorság bennem, hogy tényleg néznek is mások. Társadalmi életet amúgy nem élek a blogon, ebben tudnék fejlődni - csatlakozni versenyekhez, felhívásokhoz, levelezni, kommentelni, elmenni rendezvényekre. De ez a blog nem azért született, hogy megdöntse a látogatottsági statisztikákat, hanem a magam szellemi örömére. :) Párszor át"design"oltam az oldalt, remélve, hogy egyre inkább áttekinthető és szép lesz. Tervezek még egy betűrendes tartalmat is, az másoknál is bejött, csak nem jöttem még rá, hogyan lehet :) (már segítettek...). Összesen egy év alatt 110 posztom született, átlagban háromnaponta írogattam.
Mikor elkezdtem kopernikuszt, nagy kenyérsütési lázban égtem, ezért azt hittem, főként a péksütikről fogok írni. Született is 27 bejegyzés, ami kb. heti egy kenyérféleséget jelent a 2010-es évben. Ennél persze jóval többet sütöttem, csak az ismétlő receptek miatt azok nem mind jelennek meg itt. Kedvenceim voltak a sajtos tekercs, a kenyérlepény, a csicseriborsós kifli.
A bejegyzések közt második helyre az édességek kerültek. Ez aztán meglepetés volt nekem is! Édesszájú férfiakkal körbevéve már nem is annyira meglepő persze... A november és december belehúzott a mézesekkel és bonbonokkal, de nem bántam meg. Kedvenceim még a croissant és az almatorta.
15 bejegyzéssel dobogós lett még a nemzetközi rovat, amit nem csodálok, mert ezekkel nagyon szeretek kísérletezgetni. (külön van indiai rovat is, mert azt felettébb szeretem!). Imádtam mindegyiket, de a szecsuáni marha, a pisztáciás csirkekorma vagy a spenótos raita remekek voltak!
A leves meglepően háttérben van, 8 bejegyzésem van mindösszesen, pedig mi mindennap eszünk. Idén többet is leblogolok belőle. És hát a tésztaételek és egytálak, ezek is mind több bejegyzést érdemelnek. (A privát bejegyzéseket szinte teljesen leépítettem, hallani mindenfélét az internetes "balesetekkel", nem hiányzik.)
A konyhába bekészítettem a fényképezőgépet, :) kattintok, de nem sokat állítgatok - ebben van hová fejlődni. Szép hátterek, kiegészítők, tálalás lehetne a képekhez, csakhát ezek időigényes dolgok ám! (Örülök, hogy a lassan másfél éves kisfiam mellett egyáltalán az írásra "csinálok" időt. Nem ülök örökké az internet előtt, most például egy ezer oldalas könyvet oldasok, Fonyódi Tibor: Katedrális. Időutazós, misztikus, történelmi - igazán olvastatja magát. Most a 600. oldalnál vagyok...) Egy-két blogtársnál művészi fotókat látni, nem is értem, hogy élnek meg emellett a gasztroújságok...
Pár blogtársammal cseréltünk tapasztalatokat is, jó érzés várakozni arra, hogy mit fog válaszolni nekem a "kolléga". 2010-ben szerettem nézegetni
bonbonmániát
sajtkukacot
zamatésillatot
ketcicakonyháját
anyaezistenit
tomakonyhát
limarát
és másokat :-D
Sok jó ötlet, finom ételek, humoros szerzők - köszönöm az ihletet, a recepteket, a letöltéseket!
Mi mással is zárnám az összegzésem, mint egy karácsonyi ajándékommal. Megkaptam Julia Child híres-hírhedt könyvét, ami a Julia and Julie című filmet is ihlette Meryl Streeppel, a
Mastering the Art of French Cooking-ot.
Köszönöm, Szívem!
Mastering the Art of French Cooking-ot.
Köszönöm, Szívem!
