dám combja wokban sülve

A gyerekkel mostanában azonos a ritmusa a napoknak. Délelőtt el, aztán gyerek alszik itthon és ezalatt kell szép csöndben, lábujjhegyen ebédet varázsolni. Ezért a mai ebédünk előkészületei is tegnap zajlottak. (Meghát ne kelljen már a szép vasárnap délelőtt a konyhában ügyködni, ahelyett, hogy kint lennénk.)

Zöldségek tisztítása és darabolása. Hosszú, kb. 8 cm-es csíkokra vágtam mindent.
Fél kicsi zellergumó
2 nagy répa
szárhagyma fehér része
3 fokhagyma
szárhagyma szára karikázva

Hús előkészítése. Ezt is kb. egycenti széles csíkokra vágom. Bepácolom.
negyed kiló dám comb
szójaszósz
lenmagolaj
só, bors
fokhagyma
két szelet bacon csíkokra
vadhús fűszerpác

Külön a zöldségeket és a husit lefóliázom és a hűtőben éjszakáznak.

Ma aztán nem sok időbe telt, míg elkészítettem, kb. fél óra. A wokot felforrósítottam kis olajjal, úgy, hogy füstöljön. Rádobtam a bepácolt husit, ami sisteregve leérkezett és kevergettem 7-8 percig. Kiszedtem.
Majd ugyanezt a zöldségekkel is, csak rövidebb ideig.

Majd a zöldségek után dobtam a husit, még kapott szójaszószt a tetejére és 2 dl alaplevet. Összerottyantottam, megszórtam csicseriborsó liszttel, de csak úgy, mintha sóznám, szóval nagyon picit, ez be fogja sűríteni a szószt, és miután elkészült minden, lefedtem. Így még puhult tovább.

Kétféleképp tálaltuk. Az egyik, lásd fent, egy palacsinta batyuban, tejföllel, pirospaprikával. A másik, ez volt az enyém, palacsinta negyedekkel, feltekerve. Szezámot szórtam rá.

tűzdelt dám gerinc, lassú tűzön, almával

ismét egy ízletes, azt mondom, hogy fenséges vadétel! Hogy a hús jó lesz, abban biztos voltam, fiatal dám, ha jól átsül, mi baja lehet?! De hogy az alma ilyen csodálatos ízű lesz, arra már nem számítottam. Ahogy átjárta a húslé,a fokhagyma, a bacon zsírja és a saját illata, hát igazán mennyei! Ha a hús elkészült, érdemes tíz percre lefedve magára hagyni. Összeértek az ízek és nem is hűlt ki.

Így készült:
Előző nap mélyhűtőből felengedem a husit, két darab negyedkilós darab, csont nélkül, a gerincoszlopról lefejtve (olyan a formája, mint a szűzérmének). A közepébe lukat szúrunk egy éles késsel és baconcsík megy bele meg fokhagyma - ettől rózsaszín és fehér a husi közepe, ha szeleteled -, az egészet ízlés szerint fűszerezzük, sózzuk, borsozzuk. Teteje beirdalva, minden lukba fokhagyma. Sok fokhagyma. Be kell még pácolni peperone olajjal és egy éjre mehet aludni a hűtőbe.

Reggel  a tepsi aljába kis olajat öntök, kolozsvári szalonnacsíkokkal körbetűzdelem a husit, beleteszem és egy almát cikkekben mellédobok. Letakarom fóliával és 120 fokon 3 órán át békén hagyom. (Kétszer rányitottam és meglocsoltam a saját levével.) Majd levettem a fóliát és rápirítottam. Ebédig rátettem a jénai magas tetejét, így a gőzben összeértek az ízei. A puhasága, az íze, a színei - mind magáért beszél! (KJ)

Hozzávalók 4 főre:

fokhagyma, alma

bacon, kolozsvári

fél kiló dám színhús

só, bors, peperone olaj

Elkészült 3,5 óra alatt, a tényleges munka vele 30 perc előkészítés.

Köretként sült krumplit készítettünk, ahogy a nagyoktól láttuk: egy éjszakára vízbe áztatom a felszeletelt krumplit, majd 160 fokon 2,5 percig elősütöm, kiveszem, pihenek. Aztán 180 fokra melegítem az olajat és készre sütöm a krumplikat. Nem vékonyra szeletelve is szép ropogós lesz így. A végén meg lehet forgatni fűszersóban, mi így tettünk.

A sült almával, a tegnapi baconos spagettitészta maradékával és a krumplival tálaljuk:

Kalória: le sem írom...

Bátor szülőknek: másfél éves fiúgyermek is eheti, ahogy ezt megtapasztalhattuk....

szarvasborjú burgonyafánkkal

Kétségtelenül nagy szerencsém van, hogy a családból, megbízható helyről tudok vadhúsokat szerezni - jelesül a puska másik végéről. Így történt, hogy most szarvashúst kaptunk. Az alábbi a gerinc melletti finom husiból készült.

Előkészületek. A szarvashusit vékony szeletekre vágtam és klopfoltam rajta pár ütést. Aztán besóztam, borsoztam és kapott egy fűszerkeveréket is, ami Déditől van, így nem tudom az összetételét. De olvastam blogtársaknál és könyvekben, hogy a szarvas szereti a borókabogyót, szegfűszeget, babérlevelet, vörösbort, vörösborecetet, stb.
Egy éjszakára a tejben, fűszerekben állva ment a hűtőbe. Fokhagymák is voltak a páclében elvétve, nagyjából megroppantva, nem szeletelve.

A sütés. A sütőt 200 fokra melegítettem, hogy aztán majd a sütés megkezdése után 10 perccel 180-ra levegyem. A tepsibe alulra vaj került, kiskanállal elosztva egyenletesen, rá fokhagymák és karikázott vöröshagyma, rá bacon, rá a szarvasszeletek a páclé nélkül, tetejére karikára vágott alma és végül megint bacon. Lefedtem fóliával és kb. 2 órán át sült. Néha meglocsoltam kis vízzel. Az én szarvasom egy tarvad volt - már nem tejesborjú, de még nem volt szarvacskája. Olyan egyéves fajta. Azért mondom, mert az öregebb borjút tovább kell sütni. De szúrópróbával eldönthető a kérdés. Sütés közben egyszer fordítottam rajta, nehogy kiszáradjon.

Gyümölcsköretnek háromfélét próbáltam. Őszibarack (ezzel imádtam!), ribizli a fagyasztóból és házi somlekvár. A gyümölcsök mellé persze kellett még a vadhúsoktól elmaradhatatlan burgonyafánk is, amit a fritőzben sütöttem ki.

A tésztája:

20 dkg főtt, áttört burgonya
1 tojássárgája
3 lottyantás olaj
só, bors, szerecsendió ízlés szerint
2 dkg élesztő langyos cukros tejben futtatva
és annyit liszt, hogy rugalmas legyen még a tészta, nekem 15 dkg körül lehetett, nem mértem le pontosan.

Ha az élesztő már elindult, belekeverem a burgonyába az összes többivel, utoljára a lisztet szórom hozzá, két-három részletben, hogy tudjam szabályozni, éppen mennyit vesz fel a krumpli. Eztán egy órát át kelt, szépen megdagadt. Jól beliszteztem a szilikonlapot, hogy a kiszaggatott pogácsák a forró olajból minél kevesebbet tudjanak magukba szívni. 3-4 cm átmérőre szaggattam és pár perc alatt mindkét oldalát barnára sütöttem. Hihetetlenül szép a formája, szivacsos és ruganyos belül, szinte átbillen a másik oldalára, hogy azt is süsd meg - megéri az olajszagot...

Isteni szombati ebédünk volt! Jó étvágyat!