cukkinikrém

mikor lesz már megint olyan, hogy csak úgy főzök-fotózok-posztolok? Várom az idejét. Most még csak elméletben:

Az oviból jövet vettem egy cukkinit meg egy zellert. Idáig semmi különös. De mi lett belőle?

A cukkini feléből a kicsiknek párolt cukkini plusz krumpli pürésítve, marhahússal.
A cukkini másik feléből szendvicskrém a nagyobbnak meg nekem. Hagymával és fűszerekkel megpárolva, turmixolva kis vajjal.

A zellert szeletben pároltam meg. Nagy részét panírozom és kirántom! Na ilyet még nem ettem, állítólag mennyei.
A zellerből két szeletet krumplival párolok meg, pürézek és egy krumplis-zelleres kenyeret sütök belőle.

Egy cukkini és egy zeller. 500Ft volt.

májas húspástétom fácánnak melléből

egy húslevesnek igazi mély ízeket ad a fácán, de a melle húsa száraz, ezért az most sem fogyott el. Kár lenne érte, nosza, ledaráltam. Hozzákevertem kenőmájast, tejfölt, vajat, aprított lilahagymát, némi medvehagymás mustárt, majd sóval, borssal, citrommal kiegyenlítettem az ízeket. Nehéz egy kenőkrém esetén az arányokról írni, mivel ez menet közben derül ki - kicsit még ebből, kicsit még abból kell. A lényeg, hogy egy puha, kenhető és egyenletes állagú krémet varázsoljunk belőle.

Ezek a kenőkrémek pirítóson a legfinomabbak, én olajbogyót eszegettem mellé, parmezánforgácsokkal.

humusz

Szívesen veszem, ha megírja valaki, hogy a csicseriborsó főzelék miben más, mint a humusz. Én ugyanis ma ebédre köretként ettem és így is isteni!  Maradt még bőven pirítóshoz, pitához - akkor majd humusznak fogom hívni...

Egy teljes napon át áztattam hideg vízben a borsót, aztán szódabikarbónás vízben (1 tk ) feltettem főni. Ez milyen büdös! Mint valami vadhúst főznék, huh. Nade szűk óra alatt krémpuhára főtt, leszűrtem, mixeltem.
Reszelt fokhagyma, szezámmag, só, bors bőven kellett bele, elsőre, natúran nem jó íze volt, és szezámmagolaj is bőven. Így már finom.

füstöltsajtos sárgarépa pástétom

a hazai konyhában a pástétomok méltatlanul mellőzve vannak. Vagy csak én gondolom így? A napokban elhatároztam, hogy beszerzek egy-két jó krémreceptet, reggelire-vacsorára, hogy majd pirítóson jóízűeket együnk belőle. Túl azon, hogy a felvágottozás igen drága, ráadásul tök egészségtelen is. A minap egy fogyókúrás meséltem nekem, hogy "és felhagytam a téliszalámival is" - a fene sem gondolja, hogy milyen elképesztően hízlaló, és nemcsak az! Az összes túlsózott, túlzsírozott és tartósított felvágott az.

Na de vissza a sárgarépakrémhez. Korábban készítettem már sárgarépa salátát, de ez inkább pástétom jellegű lett.

1 sárgarépa
negyes vöröshagyma
parenyica (amennyi a répa)
só, bors
tejföl, mustár

A darabos dolgokat az aprítógéppel összekeverem. Mindig úgy, hogy hagyok a gépben az előző anyagból, hogy a tökéletes keveredést elősegítsem. Kezdtem a répával, aztán a hagymát aprítottam, kis rápamaradékkal, majd a sajtot, kis répamaradékkal. Végül az összeset egybekevertem, ízesítettem és kb. 2 ek tejföllel, kis mustárral krémesítettem. Fontos mozzanat, hogy ekkor lefedve a hűtőbe kerül még, nem esünk azonnal neki. Ez este történt, reggelire tálaltam pirítóson.

Nagyon tudom ajánlani. A füstöltsajt nem egy diétás változat, de a répapástétom azért sokkal jobb, mint egy párizsi... Ha tudom, hogy csak én eszem belőle, akkor ennek az adagnak a fele is elég. 3 nap múlva legfeljebb készítem a következőt. A vöröshagyma helyett lehet 1 gerezd fokhagymát is beleaprítani.

sültpaprika saláta vagy krém vagy mi

régebben eszembe sem jutott volna ilyen halmazállapotú dolgokat megenni, mint ez a sült paprika. És az sem, hogy a sütőmben szó szerint feketére süssek valamit. Vicces. Változnak a dolgaim. És ez nem baj. :-)

A piacon járva ma vettem 4 elég nagy kápia paprikát, és dacára a szaharai időjárásnak, begyújtottam a sütőt és a félbevágott és kicsumázott paprikákat feketére sütöttem. Nem is néztem, de kb negyedóra lehetett. Alá mindenképp érdemes sütőpapírt tenni, különben vakarhatod.

Miután megfeketedett, néhol hólyagosodott, egy tálba szedtem és fóliával betakartam, hogy a héját utána gond nélkül le tudjam húzni. Kicsit persze pepecs, de nem vészesen, többnyire beszakadás nélkül lejön a héja. A husi elég sovány benne, de nem kell megijedni, azért ez a mennyiség is elég lesz két személynek, pirítósra. Ilyen a héja, ami lejön róla:

és ilyen a husija:

A husiját szálasra felvágtam és kezdtem az ízesítést. Mandula olajjal meglocsoltam, Nigella magot és előre pirított napraforgót szórtam rá, megkevertem. Majd só, bors következett, végül ollóval vágtam rá friss petrezselymet. Összeforgattam és ment a hűtőbe ebédig. Pirítóson tálalom, lehet fokhagymával, de ez az édeskés íz magában is remekül finom!

Íme (fotózni meg horror):

joghurtos sárgarépa saláta

Répa mindennapi szereplő nálunk, mert a kisfiam imádja. Talán a színét, talán az ízét vagy talán ahogy én készítem?! Az utóbbi persze. A fenti egy felnőtt recept, mert jól megízesítettem fokhagymával és erőspaprikával. Egy pirítóson végezte.

Lereszeltem a répát, sóztam, borsoztam, erősöztem, az apróra vágott fokhagymát belekevertem és olajjal, savanyú joghurttal a kívánt krémes állagúra kevertem. Egy kk mézet lehet csurgatni rá - megtámogatja a répa édeskés ízét és jó kontraszt az erős ízekhez. Érdemes a hűtőben érlelni.

mogyorószósz

egy gyorsan elkészíthető, egzotikus mártás rizses ételekhez, húsokhoz.

Hozzávalók kb. 1 dl mártáshoz:

1 dl kókusztej
fél tk cukor
1 bő ek mogyoróvaj
1 ek meat masala
citrom
darált mogyoró (elhagyható, nekem enélkül is sűrű lett)
kis tejszín (elhagyható)

A tejet, cukrot, vajat és a fűszert összeforralom, elzárom. Belekerülhet a darált mogyoró, vagy a tejszín és ekkor teszem hozzá a két karika citrom levét is.

fenyőmagos spenótkrém pirítóson

A leveles spenótot megmosom alaposan és felcsíkozom. Kis olajon a spenótleveleket megpárolom. A joghurtot lecsepegtetem és sóval, borssal, fokhagymával elkeverem. A megfonnyasztott leveleket hozzákeverem az öntethez és kis olívaolajjal segítek neki, hogy krémes legyen. Pirítok fenyőmagot hozzá - ez luxusnak tűnik, de annyit hozzátesz, hogy nem érdemes kihagyni - és azt is belekeverem, ha kihűlt kicsit.

Pirítós alatta, mozzarella felette. Isteni!

zöldborsópüré chapatival

a chapatihoz kellett volna egy jó kis kemence vagy vasból sütőhordó vagy ilyesmi, hogy jól átsüljön és megpörkölődjék a kenyérféle. Én a wokomat izzítottam hozzá.

A chapati tésztája víz, teljes kiőrlésű liszt és só, az arányok úgy, hogy félkemény tésztát kapjunk a gyúrás végén.
Kicsit lehet pihentetni, de nem muszáj. Majd eldarabolom a tésztát egyforma golyókká és ezekből a kívánt formát kinyújtom. Én szeretem az oválisokat meg a teljesen kerekded formát is. Eztán áthintem tk liszttel vagy a kezemet és megsimítom mindkét oldalát. Nagyon forró serpenyőben, zsiradék nélkül sütöm, közben egy palacsinta kiemelővel lapogatom a széleit, így nagyszerűen fel tud púposodni. Ha mindkét oldala kész, akkor megfogom egy csipesszel, leveszem a serpenyőt és a nyílt lángra dobom a tésztát. Itt oldalanként pár másodpercig égetem, jópárszor átforgatom. Hasonlít így az eredeti, kicsit égetett ízekhez.

A borsópüré pedig:

a borsót forró vízben hirtelen főzzük, nem sokáig, kis leveskockával lehet ízesíteni a vizet. Ha megfőtt, mehet bele tej, kis mascarpone, sok-sok parmezán, petrezselyem - ezeket ízlés szerint adagoljuk, megturmixoljuk, hogy elérjük a puha, krémes állagot. Illatozik finoman!

Chapitival mártogatva mennyei könnyű ebéd egy jó levest követően.

padlizsánkrém

ez nem egy bonyolult dolog. Az eddig olvasott receptekhez képest az újdonsága az, hogy a kicsi savanykás ízt nem citromlé hozzáadásával értem el, hanem 4 kis kocka almát is turmixoltam a sütőben jól megsütött padlizsán, a fonnyasztott (pirított) hagymák és az aszalt paradicsom mellett. Ízletes! Mert a hagymát kicsit oda kell égetni, hogy a faszenen sült padlizsánok ízét utánozni tudja. Az aszalt paradicsomtól szép piroskás lett a színe.

hozzávalóim

4 aszalt paradicsom
1 fej hagyma
2 gerizd fokhagyma
2 egész padlizsán
só, kis bors, 1 ek olivaolaj
4 kocka alma(maradék)

whiskykrémes portugál kosárka

annyiban portugál kosárka, hogy az ihletet a Chili&Vanília szakácskönyvéből szereztem. Aztán menet közben nagy bátran hozzányúltam.

Ott kezdődött, hogy volt ugyan leveles tésztám, de nem jöttem rá, hogy hogyan tudok belőle egy 3-4 cm átmérőjű hengert tekerni úgy, hogy tartsa a formáját, amikor a hengert karikákra akarom vágni. Ezt hamar fel is adtam, és csíkokra vágtam a tésztát, aztán a csíkokat kézzel belesimítottam körbe-körbe a muffinformába. Ez lesz a tésztája.

Aztán jött a krém, ami az alapreceptben egyáltalán nem zacskós pudingpor :), de én el akartam már használni a vaníliás zacskósomat, így főztem egy sűrű pudingkrémet. Közben eszembe jutott a whisky, ami sosem fogy el, hacsak bele nem főzöm szép lassan valamikbe. Bő 3 evőkanállal löttyintettem bele - hát jól meg is érzem az ízén.

Aztán ránéztem az asztalra és ott sorakozik jó csomó alma, amit el szeretnék használni. Nosza, felkockáztam egyet és nagyon kevés cukros vízben megpároltam, karamellizáltam. Aztán mehetett bele a whiskys pudingba az egész. Mennyei ízek, hmmm, fahéj, alma, vanília, whisky...

A krémet beletöltöttem a muffin-kosárkákba a tésztára, és jöhetett az izgalom, a sütés.

Recept szerint 250 fokon, a legmagasabb fokozaton 12 perc. Én légkeverésesen hagytam, 10 perc után meglestem és hát eléggé megkapta a tetejét, ám az oldalán látszott, hogy még sületlen. Gyorsan lejjebb vettem a meleget és fóliával letakartam. Így még legalább 10 percig sült és az oldala továbbra sem ropog. Lehet, hogy túl sok vajjal kentem ki a formámat?

Mindegy, gyönyörű és finom sütike, érdemes vele kísérletezni. Legközelebb a tésztamennyiségből 2X6 db muffinformát fogok kitölteni, nem kell, hogy vastag legyen a kosárka.

A whiskykrémből még maradt is, vacsora után csemegének:

csokimáz

érdekes összetételű csokimázt olvastam egy újságban. Magamtól nem csináltam volna meg, de tesztelni akartam a receptet. A süti maga nem érdemes a közlésre, de a csokimáz szerintem érdekes, kicsit variáltam az arányokon. Nem kell gőzölni a csokikockákat, nem repedezik a krém dermedés után.
Pihentetni érdemes kihűlés után pár órát a hűtőben, én egy éjszakára tettem be. Szép fényes, jól szelhető. A mennyiség egy 20X25-ös tepsi sütire készül, egy centi vastag krém lett rajta. Igazán jó!

15 dkg margarin
5dkg étcsoki
10dkg porcukor
fél pohár natúr joghurt (esetleg kefír)
5 dkg holland kakaópor (nem cukrozott)

ezt mindent egy lábosba bele, és kislángon melegítjük, míg a vajkockák el nem tűnnek belőle és a csokikockák is krémesek lesznek. Kevergesd, érdemes. A krém kenhető marad, kis szünet után is ráönthető a kihűlt sütikre, nem köt bele a lábosba.

afgán rétes 02

a rétesről már írtam, de most egy húspástétomos töltelékkel is kipróbáltam. Tényleg. Nagyon ajánlom a réteslapból készített harapnivalókat! Magam nem készítenék réteslapot, de a bolti példányok kíválóak, nem törnek, bátran bele lehet kezdeni. Most a Jó Rétes Kft. lapját használtam, ez itt a reklámjuk helye. Kicsit vastagabbak a lapok, mint az eddigiek, lehet próbálkozni csak dupla lappal hajtogatva. (eddig hármasával hajtogattam, hogy jó stabil héja legyen a ropogtatnivalómnak.)
Húspástétom. Nagy húslevest főztem, ebben főtt egy csirkemell is. Miután ízesre főtt a bezöldségelt levesemben, felkockáztam, ment a turmixgépbe. Utána egy kis mustár, natúr joghurt, só, bors, kapribogyó és krémsajt. Utólag már tudom, hogy némi vaj is kellett volna bele, hogy krémesebb legyen. Összeturmix.
Megpúpoztam a téglalapokat, háromszögben meghajtogattam, aztán kisült 10 perc alatt az előmelegített sütőmben, 150 fokon. Tetejére hogy mit szórsz, az szinte mindegy, én a fekete színt szeretem, így általában fekete hagymamagot szórok rá. Istenien mutat!

pesztós kenyércsavarok

A mélyhűtőben landolt múltkor a bedagasztott barnakenyér tésztám egy része. Tegnap este áttettem a hűtőrészbe és reggelre szépen felengedett, de nem kelt túl a tészta. Egy lakber újságban találtam a receptre és mivel ma délelőtt egyetemi csoporttársak látogatnak meg, legyen egy kis harapnivaló az asztalon. Bazsalikomos zöld pesztót kis olívaolajjal összekevertem. A tésztát viszonylag vékonyra nyújtottam ki, olyan fél centire kb., csíkokra szeltem. Minden csíkot megkentem a pesztós krémmel. Aztán egyenként a csíkokat félbehajtottam, majd csavartam rajtuk négyet-ötöt, így kerültek a sütőlapra. Jó meleg sütőben, 175 fokon sütöttem, míg barnás nem lett.

humusz

milyen büdös ez a csicseriborsó! Először is 24 órán keresztül áztattam, már egy órája főzöm és a puhától még nagyon messze van. A szaga viszont kemény. Valahol olvastam, hogy inkább 2 napot áztassuk - lehet, hogy igaza volt a szerzőnek. Humusz lesz belőle, kis olajjal, fokhagymával, sóval, szezámmaggal pürésítve, ha egyszer végre megfő. Épp a múlt héten kevertem össze a pirított magjaimat, tökmag, napraforgó, szezám (a kenyérsütésekhez), úgyhogy most ebből az egyvelegből teszek bele. Mindegyik gazdag olajokban, nagy bajom nem lehet belőle.