Gombapaprikás bajai hallé-tésztával

vicces dolog ez a száraztészta. Annyira nem mindegy, hogy milyen ételhez milyen formájút választunk! Érdekes, hogy ugyanabból a tésztából egyszerűen másnak érezzük az ízét, ha szélesmetéltnek, ha csillagtésztának, ha pennének, stb. formázzák. És minden ételnek ráadásul megvan a "szokásos" tésztaformája - melyikhez mi illik. Például a bajai halászlébe az az apró, 5-6 cm hosszú kis hasábokra darabolt gyufatészta. Most éppen ezt a hagyományt rúgom fel, mert ezt a tésztaformát a tejfölös-tejszínes gombapaprikás mellé kínálom köretnek.

50 dkg csiperke gomba
1 fej vöröshagyma
1 fej paradicsom
só, bors, paradicsomlé, köménymag
1 gerezd fokhagyma, pirospaprika
tejszín, tejföl
kis olaj
száraztészta

A kétféle hagymát aprítom, majd olajon megfonnyasztom. Hozzádobom a köményt és együtt pirítom. Tűzről levéve pirospaprikázom (ez a bajai házi paprika valami isteni!), felengedem vízzel, paradicsomot kockázok bele, fűszerezem és forralom minimum 10 percig. Várom, hogy hűljön kicsit, ezalatt a fél kiló gombát megtisztítom, felvágom. A félig kihűlt szószt turmixgéppel pürésítem (leszűrve is lehet, hogy a szósz szép selymes legyen, de én szeretem, ha a hagymák íze nem vész kárba, ezért inkább a turmix) és a tűzre visszatéve a gombákat puhára párolom benne. Lehet utóízesíteni, főként sózni kellhet, ha szükséges. 2 ek tejszínt kikeverek ugyanennyi tejföllel és az egészet besűrítem és összeforralom.

Bő vízben kifőzöm hozzá a bajai halleves tésztát és várom a zajos sikert. Jó étvágyat! (azt senki nem állítja, hogy ez egy jó fotó, de a mai fényviszonyok közt ilyenre tellett...)

csicsókás-tejszínes hosszúkenyér

egy kiló csicsóka nem sok, de nem is kevés, főleg úgy, hogy a család még nem mozdult rá, gyakorlatilag én eszem egyedül. :-) De ez nem vette kedvemet, Dulmina oldalán számtalan recept van rá, ott művelődöm. Most kenyeret akartam sütni, így egy tejszínes receptet választottam és ott a krumplit kicseréltem csicsókára. Egy édeskés-fűszeres íz érződik rajta, pláne, hogy a tésztába nyersen került bele a csicsóka. Nekem nagyon ízlett, kisfiam is csipegetett belőle. Majd megszokja....

A hosszúformában sütöttem kis - aggódtam, hogy másképp szétterül, meg ezt a formát könnyű pirítósozni is, ha arra kerülne a sor. Egyetlen "hibája" lehet a tésztának (most még csak feltételezem inkább), hogy morzsálódhat másnapra-harmadnapra. Szép puha, ízes kenyér.

Dagasztógépbe készítettem a következőket:

2 dl tejszín

1,5 dl víz

2 dkg friss élesztő

1tk méz

4 közepes göcsört pucolt, nyers csicsóka reszelve (aprítógépben készítem mindig apróra)

2 tk só

25-25 dkg kenyérliszt és tk. rozsliszt

Szép, fényes tésztát dagaszt a gép, majd hurkára formázom és egy hosszúformába teszem, amit kiolajoztam előtte. Sütőpapír nem kell. A forma 30*10 cm kb. Megszórom a tetejét is tk liszttel. Megvárom, míg kikel a formából, ez 1 óra kb és forró sütőbe teszem. 180 fokon sül kb. 45-50 percet, és teljesen ki kell hűlnie, mielőtt felszeled.

kávés-amarettis praliné

jé, hát hisz már egy fél év is eltelt azóta, hogy Karácsony táján csak úgy ontottam a bonbonokat, pralinékat! Most, július végén, amikor maximum kora tavaszi az időjárás, kedvem szottyant egy kávé-kísérő édességre.

A ganache receptje egy igazi szakértőtől van, pralinéparadicsomtól. Köszönet érte! Diszkrét kávés-csokis a krém, nem keserű, nem túlédes, kávésan aromás, lágy, jól dermed, formázható.

0,75 dl tejszín
1 tk vaj
10 dkg tejcsoki (milka nougat töltetes)
6 dkg étcsoki (81% Arriba)
1 púpos tk nescafé

A tejszínt mikróban felmelegítettem, 30 mp és minden hozzávalót belepakoltam. Kevergettem, míg szép egynemű nem lett. Betettem egy éjre a hűtőszekrénybe, ez nem szükséges, csak jól dermedjen meg, annyi kell neki.

Volt egy ötletem hozzá. Vettem a múltkor olasz amaretti kekszet, de nem nagyon jött be, túl tömény volt valahogy, a házi készítésű finomabb. Éles késsel feldaraboltam, ez lesz a közepe a pralinémnek.

Másnap. Kiveszem a hűtőből a megszilárdult ganachet, evőkanállal merítek rajta, közepébe teszek egy amaretti darabkát, összegömbölyítem kézzel gyorsan. Majd mogyorótöretben hempergettem meg. Ezt sajna elfelejtettem megpörkölni előre, így az íze nem volt olyan intenzív, majd legközelebb. Mentségem, hogy "terrible two", ahogy a szakirodalom mondja - azaz a kisfiam - nagggyon intenzív napokat él. Ezért én is.

A tervem, hogy a praliném közepében majd roppan valami, amikor beleharapok, aztán meg szétolvad a számban, bevált. A keksz nem szívja magába a nedvességet, roppanós marad, ha elég hideg/kemény a ganache körülötte.

karfiolkrém leves

olyan zuhé volt nemrég, hogy a piacon csak a legvérmesebb eladók maradtak. A mézes bácsiról csöpögött a víz, de kitartott - jól tette, hisz pont ezért mentem, krémmézet mindenképp kellett hoznom, mert a kávéba is ezt teszem és kimúlt a múltkori üveg. Hamár ott jártam, vettem még véletlenül sóskát (rém mérges vagyok, zöld-zöld a levél, én spenótot akartaaaam!). Azt hiszem, útálom a sóskát, de majd most kiderül, holnap megfőzöm. És a lényeg, hogy a karfiol rózsáiból szépen csöpögött a zuhé és valahogy megkívántam.

Rózsákra szedtem és megfőztem annyi vízben, hogy ellepje őket. Adtam a vízhez borsot, szerecsendiót, babérlevelet, leveskockát, krumplit, hagymát és hagytam, hadd zubogjon a víz. Mikor puha volt minden, kicsit hűlni hagytam, majd merülőmixerrel pürésítettem. Egy-két darab maradt benne, nem gond. (a babérlevelet vedd ki előtte!)

Visszatettem a lángra, hozzáöntöttem a tejszínt és az apróra vágott eidami kockákat. Egy perc és kész. Paprikamagolajjal tálaltam - ez a világbajnok most nálunk.

1 fej karfiol
2 kisebb krumpli
1 fej vöröshagyma
fent leírt fűszerek
1 dl tejszín
5 dkg sajt
3 leveskocka
2 l víz

sült pangazius csicsókával és zöldborsmártással

a pénteki ebédünk. A leves megvan tegnapról, finom meggyleves, csak megint felmelegítem, hogy még tejszínt és mézet csurgassak bele, mert bizony kicsit savanyú lett. A sült csicsókát tegnap láttam a "szakács, ha szabadnapos" sorozatban. Hal pedig akadt a hűtőben.

9:30 A halat kiveszem a fagyasztóból és két nagy szeletet hideg vízbe állítok, hogy kíméletesen felengedjen. A csicsókát lesikálom krumplikefével, hosszában félbevágom és megszórom sültkrumpli fűszerrel, borssal majd jól meglocsolom olivaolajjal és két kézzel jól összeforgatom. Állni hagyom, majd egy tepsire a vágott felével lefelé szétrakosgatom. Előkészítem a paprikás lisztet - ezt lehet erősebb pirospaprikával is, nálunk az igen kiskorú miatt ezt nem lehetett.

10:00 elkészül a zöldborsmártás. Vajon kb. 2 ek-nyi zöldborsot megpirítok, míg jól pattogni kezd. Eztán egy kiskanál mustárral még pirítom, majd gyorsan, hogy nehogy megégjen, felengedem egy löttyintés házi ketchuppal és tejszínnel. Jól összeforralom, sózom és kis mézet is csurgatok bele. Állni félreteszem. Pihenő következik

11:00 a sütés 11-kor kezdődik, 180 fokra betolom a csicsókás tepsit, ennek összesen 35-40 perc fog kelleni. Kisvártatva hozzáteszem a tepsire a lisztben átforgatott halszeleteket és visszadugom a sütőbe, míg a hal nem lesz ropogós, eddigre a csicsóka is tökéletes. Picit hagyom állni.

12:00 tatatattaaam. Tálalás. A zöldborsmártást a halra csurgatom. Érdekes, hogy a zöldbors szétrágva egyáltalán nem csíp, csakúgy, mint a rózsabors. Csak névrokonok lennének a fekete borssal??

mogyorószósz

egy gyorsan elkészíthető, egzotikus mártás rizses ételekhez, húsokhoz.

Hozzávalók kb. 1 dl mártáshoz:

1 dl kókusztej
fél tk cukor
1 bő ek mogyoróvaj
1 ek meat masala
citrom
darált mogyoró (elhagyható, nekem enélkül is sűrű lett)
kis tejszín (elhagyható)

A tejet, cukrot, vajat és a fűszert összeforralom, elzárom. Belekerülhet a darált mogyoró, vagy a tejszín és ekkor teszem hozzá a két karika citrom levét is.

vajkaramellás praliné

hát ez óriási! Mármint hogy ezzel mennyit vacakoltam! De finom, ehető szépség lett a végén, nem adtam fel. Belül puha, lágy, omlik a szájban, nem folyik, kívül roppan a csokija. Küldöm köszönetképpen a díjért, amit Gesztenyétől kaptam! :) (bonbonszakértőnek bonbont ajándékba?! hmmm, merész... - remélem, ízleni fog!)

Történt, hogy főzőcukorral kezdtem karamellizálni. Én nem tudom, hogy az miben más, mint a rendes cukor, de nem akart elkezdeni barnulni, sőt mitöbb, még illata sem volt semmi!! Félretettem.

Más cukrom nem lévén, porcukorral ment a következő felvonás. Ezt szépen karamellizáltam, tettem hozzá vajat, aztán kekszpürét. Épp csak a speizig mentem el a formákért, mire a cucc úgy belekötött a lábosba, hogy nemhogy kiszedni, de még csak a kis darabokat elszopogatni sem tudtam! :)

Gyengébb idegzetűek ezen a ponton feladták volna - nemúgy én. Lementem a boltba tejszínért, keveset forraltam és belekalapáltam a karamellt (amiből úgy képzeltem, hogy majd beleharapok és süppedve olvad el a nyelvemen). Kevergettem, kevergettem, a tejszín kezdte felvenni a karamell színét és a kemény göcsörtök is tünedezni, legalábbis kisebbedni kezdtek. De csak félig. Így, hogy ne égessem oda, kihalásztam belőle a használható masszát és kiszedegettem jégkockatartóba, hogy majd másnap megforgatom.

Másnap. A tartóban nem keményedett tovább, sőt. Most meg puha volt ahhoz, hogy a téglalap formáját megtartsa! :) :) Hát ez jó! Sebaj. Őröltem még kekszet, meghempergettem, gömbbé formáltam, aztán holland kakaóporban is kapott egy hempergést, majd olvasztott csokival bevontam. Lehűtöttem.

Jó kaland volt. Hatalmas veszteséggel zárult, 8 praliném maradt - arra pont elegendő, hogy ma megvendégeljem a szüleimet ebéd után.

Hozzávalók:

cukor (porcukor), amit egy lábosban gyenge tűz fölött nagy sebességgel kevergetek és várom, és várom, hogy barnulni kezdjen...
vaj egy kevés
kekszpor a megfelelő állag eléréséhez
tejszín a feljavításhoz, illetve valszeg eleve kell bele
kakaópor és olvasztott csoki a bevonáshoz
díszítés gyönggyel, reszelékkel

arányokról ezek után nem is merek írni. :) De próbáld csak ki!

pisztáciás csirkekorma Delhiből

ma valami különleges csirkét akartam. Találtam is egy elég macerás darabot a currys könyvemben, amiről már szóltam itt ( Camellia Panjabi: Legjobb curryreceptek Indiából ). A költözésből előkerült a régen használt wokom is, kitörölgettem, kikentem olajjal.
mennyiségeket most nem tudok írni, minden érzésre ment bele, de aki már csinált valamilyen curryt, bátran kezdjen hozzá - az is, aki még nem. :)
Csirkemellet nyesedékre csíkoztam (ez most nem kockát jelent, hanem tényleg csíkokat, állítólag a formának is nagy jelentősége van az ízekben).
A legmacerásabb része a pisztácia, mert ezt kicsit főzni kell, hogy aztán a puha, barna héjától egyesével(!) meg lehessen szabadítani. Én még nem láttam puha héjától is megpucolt pisztáciát boltokban, de mondjuk így is borsos az ára... ezt robotgépben kis tejszínnel, chilivel, krémsajttal és kesudióval megpépesítettem.
Hagymát, fokhagymát pucoltam. A wokot olajosan felhevítem, és amikor már kicsit füstöl, beledobom a hagymákat. 2 perc, aztán a fűszereket is, meat masala, édeskömény, gyömbér, kurkuma, black onion seat, pirítom. Majd a pisztáciás keverékkel is tovább. Jó sűrű, odaégős az állaga! Aztán rádobom a csirkét, pirítom kis vízzel, majd felengedem, sózom. A legvégén apró paradicsomdarabkák jönnek bele. Puhára főzöm-sütöm-párolom.
Ma egyszerű rizs volt mellé, amire citrom héját reszeltem - nagyon frissítő íze lett.

Érdemes kipróbálni, egy jó étteremben azt mondtam volna, hogy megérte az árát, olyan finom lett...

hamis harcsapaprikás

ismét megjártam egy camamberrel - nem érdemes hypermarketben sajtokat venni. Olvaszthatom bele valamibe - de mibe? Készítek ebédre egy tejszínes, camamberes, lazactörmelékes hagymás mártást, és a halkockákat ebben készítem. A mártás jó sós a lazactól, vigyázat! Hagymát pirítottam, aztán beledobtam a sajtkockákat, felengedtem a tejszínnel, kis tejjel, összeforraltam, majd jöhetett a lazac. Rózsaszín mártás lett, és most arra vár, hogy a fagyasztott harcsa kiolvadjon annyira, hogy felkockázzam és beledobjam. Hal helyett lehet simán valamilyen főtt tésztával enni ezt a mártást.

csokis kockák névnapra

ki tudja már, hogy honnan jegyzeteltem ki ezt a csokis kockát - elnézést a szerzőtől. A végeredmény egy gyorsan fogyó, ámde nem fogyasztó sütemény. Picikre szeleteltem, ezért inkább olyan bonbonszerű lett. Az ünnepelt egy díszdobozban kapta meg, az emeleteket alufóliával választottam el, hogy a kockák ne ragadjanak össze.

a tésztájához:
20dkg liszt
13dkg vaj
1tojás
5dkg cukor
kókuszreszelék

és a rávaló:
20dkg csoki
1,5dl tejszín
2dkg vaj
meggy

a tésztát összegyúrom és 13 perc alatt kivajazott formában kisütöm. Előtte fél órát pihent a hűtőben. Ha kihűlt, rákenem az időközben összeolvasztott csoki-vaj-tejszín keveréket. (a tejszínt a felolvasztás után kell hozzáadni, csakúgy, mint a meggyet). Egy éjszakára a hűtőben pihent, aztán jöhetett a felköszöntés.

afgán rétes

kiolvastam egy könyvet. A kabuli könyvárus  egy riporternő (Seierstad)tényírása, sok érdekességgel, összességében jó élménnyel. (A Papírsárkányok messze nagyobb élmény volt). Néhol hátborzongató olvasni, hogy az afgánok hogy tudnak a miénktől ennyire eltérő "törvényekhez" alkalmazkodni. Simán évekre börtönbe küldenek valakit, aki képeslapot lop, hogy a gyerekeit eltartsa, így a családjára nagyjából az éhhalált hozzák. Huh.
Az afgán regény adta az ötletet, hogy afgán ebédünk legyen - a szüleim vendégeskedtek nálunk, akiktől a könyvet kölcsönkaptam. Réteslapot készen vettem és előkészítettem kétféle tölteléket. Az egyik egy sajtos, sajtkrémmel, tejszínnel, só, bors, fokhagyma, a másik egy darálthúsos ragus töltelék. A hatlapos réteslapokat szétszedem 4 lapra, hogy ne legyen annyira vastag és ezeket 8 téglalapra vágom fel. A tölteléket bepúpozom, majd háromszögelve felhajtogatom. Egy háromszög 3szori hajtásból áll. Tojással jól megkenem és a húsosokra feketehagymamagot szórtam, a sajtosra pirított szezámot. Forró sütőben sütöttem, cirmosra sült 20 perc alatt. Mártás is járt hozzá: paradicsomos guacamole és sós török joghurt. Villa nélkül, kézzel ettük és jól is laktunk tőle. 4 személyre 2 réteslapcsomag -  el is fogyott. Előtte finom gyümölcslevessel alapoztunk.